Tekintettel arra, hogy a társadalmi haszon (H) általában nagyobb, mint a számvitelileg kimutatható árbevétel (Á), így azok a fejlesztések is indokolhatók, amelyeket a magántőke
méretgazdaságossági megfontolások miatt nem finanszírozna .Az alábbi függvény mutatja, hogy a hasznok számbavételével a fedezeti pont előbb érhető el.
Költség-haszon elemzés logikai folyamata
Első lépés
- A közvetlen és közvetett hatások kimutatására alkalmas indikátorok meghatározása
- A program (projekt) élettartamával és az ágazati specialitásokkal összhangban a vizsgálat időhorizontjának meghatározása.
Második lépés
az indikátorok számszerűsítése (ex-ante jellegű vizsgálatoknál a prognosztizált, míg ex-post elemzés esetén a tényleges adatok segítségével)
Harmadik lépés
a.) a költségek számszerűsítése.
- előkészítéssel összefüggésben felmerülő költségek (K1) (pl. előtanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, stb.),
- a megvalósítással kapcsolatosan (K2) jelentkező költségek (pl.: ingatlan-szerzés költsége, gépek- és berendezések beszerzésének költsége, közbeszerzéssel-számlavezetéssel kapcsolatosan felmerülő költségek),
- a működési, üzemeltetési költségek (K3) (pl.: fenntartási, karbantartási, hibaelhárítási, stb.)
- a társadalmat érintő hátrányok következménye (K4), (pl.: környezeti terhelés növekedése, egészség károsodás, stb.)
Az ex-ante elemzéseknél a költségek meghatározása alapvetően két módon lehetséges:
- kalkulatív módon pl.: műszaki-, idő-, stb. normák alapján
- komparatív elven, azaz hasonló program során felmerült költségek alapján.
Mindkét esetben szükség van megvalósíthatósági tanulmányra, részletes kiviteli tervekre.
Az összes költség: K = K1 + K2 + K3 + K4
b.) a haszon számszerűsítése
A társadalmi-gazdasági költség-haszon elemzés a hasznot a számviteli gyakorlatnál tágabban értelmezi, a közvetlen (H1), a közvetett (H2) és a tovagyűrűző (H3) haszonelemekkel számol.
Az összes haszon adott kapacitáskihasználás (Q) függvényében:
H(Q) = H1(Q) + H2(Q) + H3(Q)
Közvetlen haszon: a projekt megvalósításánál jelentkezik (pl.: többlet árbevétel, üzemanyag költség megtakarítás, karbantartási költség megtakarítás, stb.).
Közvetett haszon:
- a költségvetésnél jelentkező bevételek (pl.: személyi jövedelemadó, munkaadói járulék, társadalombiztosítási járulék, általános forgalmi adó, társasági adó, vám, stb.)
- a munkahelyek megtartásából származó költségvetési megtakarítások
- az árnyékárral kifejezhető megtakarítások (pl.: közúti balesetek számának csökkenéséből származó megtakarítás, munkába járási idő csökkenéséből származó haszon, környezeti terhelés csökkenéséből származó haszon, stb.)
Tovagyűrűző haszon: a fejlesztési beavatkozás eredményeként más vállalkozásoknál jelentkező bevétel.
Negyedik lépés
A költségek és hasznok jelenértékének meghatározása. (A pénzügyi költség-haszon elemzésnél ismertetett módon.)
Ötödik lépés
Az eredménymutatók meghatározása a költség jelenérték és haszon jelenérték alapján.
- hányados típusú költség-haszon mutató
- KH = HJ / KJ
- amennyiben a KH > 1, a program társadalmilag hasznos
- egyenleg típusú költség-haszon mutató
- KH = HJ - KJ
- amennyiben a KH > 0, a program társadalmilag hasznos
Hatodik lépés
A számításokkal kapcsolatos érzékenység és kockázatelemzés elvégzése.
Az érzékenységvizsgálat célja a modell azon "kritikus" változóinak és paramétereinek kiválasztása, amelyek pozitív vagy negatív változásai - a legnagyobb hatást gyakorolják a belső megtérülési rátára vagy a nettó jelenértékre, azaz jelentősebb változásokat idéznek elő a végeredményben.
A kritikus változók kiválasztásához alkalmazott kritériumok az egyes projekteknek megfelelően változnak, és eseti alapon kell azokat értékelni. Általános kritériumként azon paraméterek figyelembe vételét javasolják, amelyek egy százalék (pozitív vagy negatív) változása, a belső megtérülési ráta egy százalékpontos, vagy a nettó jelenérték alapértékének 65 % mértékű változását idézik elő.
Az EU módszertani útmutatója (EK, 2003) az alábbi módon javasolja az érzékenység vizsgálat elvégzését:
- a kritikus változók meghatározás
- a változók függetlenségének ellenőrzése
- a változók rugalmasságának elemzése
- a kiválasztott változókhoz új értékek hozzárendelésével a költség-haszon mutatók ismételt meghatározása
Összegzés
A pénzügyi elemzés a projekt szempontjából, a gazdasági elemzés a társadalom egésze szempontjából veszi számításba a költségeket, illetve hasznokat. Következésképpen a gazdasági elemzés a pénzügyi elemzésen túl, a társadalmat érintő költségekkel és hasznokkal is számol. Utóbbiak a projekten kívül jelentkező hatások, az ún. externáliák, amelyek lehetnek pozitívak, vagy negatívak. (Pl. egy elkerülő útnak pozitív környezeti hatása van a város belső területein élőkre, azonban a levegőszennyezés révén negatív hatása lehet a nyomvonaltól jobbra és balra egy kb. ötven-száz méteres sávban.) Ezen hatások döntő része nem piaci adásvétel tárgya, így hasznuk becsléssel számszerűsíthető.
A gazdaságban egyre jelentősebb körben és mértékben érvényesülnek az externális hatások. Az a tevékenység, amely a gazdaság, a társadalom egyik szereplője számára hasznot, profitot hoz, a gazdaság, a társadalom más szereplője számára veszteséget jelenthet. A negatív hatás, és az azzal járó költségek, károk, sokszor csak áttételesen, időben eltolódva jelentkeznek. Ily módon egyes egyének, vállalkozók miközben saját profitjuk maximalizálására törekszenek, és ennek során a "közjót" is szolgálják, a negatív externális hatások következtében előidézett károk miatt, esetenként, "közrosszat" is okozhatnak.
A pénzügyi költség-haszon elemzések, illetve a hagyományos közgazdasági elemzési módszerek a jövedelmezőséget vizsgálva figyelmen kívül hagyják az externális hatásokat, hiszen a profitból nem kerülnek levonásra a másoknak okozott károk.
A társadalmi-gazdasági költség-haszon elemzés e negatív folyamatok feltárására, kárainak, elhárítási költségeinek számbavételére is hangsúlyt fektet.
Miután a gazdasági elemzés kiindulópontjaként minden esetben, a pénzügyi elemzésben szereplő pénzáramlások szolgálnak, a gazdasági teljesítmény-mutatók meghatározásakor el kell végezni néhány kiigazítást. Az externális hatások (mivel nem szerepelnek a pénzügyi elemzésben, ezeket később meg kell becsülni, és értékelni kell) számbavételén túl, el kell végezni a fiskális korrekciót. Le kell vonni a közvetett adókat, az állami támogatásokat és a tisztán transzfer-fizetéseket (pl. társadalombiztosítási kifizetések), míg az árakat közvetlen adókkal terhelten kell vizsgálni, illetve el kell végezni a piaci árak korrekcióját is.
A fiskális torzulásokon és az externáliákon túlmenően, más tényezők is eltéríthetik az árakat a versenypiaci (azaz hatékony) egyensúlytól. (a monopóliumok rendszerei, kereskedelmi akadályok, munkaügyi szabályozás, hiányos tájékoztatás stb.). Minden ilyen esetben a megfigyelt piaci (azaz pénzügyi) árak megtévesztők. E helyett a ráfordítások hozamlehetőség-költségeit és a fogyasztóknak a kibocsátásokért való fizetési hajlandóságát tükröző elszámolási (fiktív) árakat kell alkalmazni.
A gazdasági teljesítménymutatók - Gazdasági nettó jelenérték (NJÉ), Gazdasági megtérülési ráta (GMR), Haszon/Költség arány (H/K) - érdekes és hasznos információkat hordoznak, ugyanakkor számolni kell azzal, hogy nem mindig mérhető és értékelhető minden társadalmi-gazdasági hatás. A teljesítménymutatók felbecslése mellett, ezért kell a pénzben nem kifejezett költségek és hasznok vizsgálatát is figyelembe kell venni, különösen a következő kérdések tekintetében: a foglalkoztatásra gyakorolt (nettó) hatás, környezetvédelem, társadalmi egyenlőség és esélyegyenlőség.
A pénzben nehezen kifejezhető hatások elemzésére szolgál a többszempontú-elemzés. Elemzők szerint ennek elvégzése kiemelten fontos akkor, amikor a projekt egyértelműen negatív gazdasági mutatókat produkál, azonban pénzben nem kifejezhető, pl. környezeti, társadalmi haszna alátámaszthatja szükségességét. A módszer lényege, hogy bizonyos meghatározott elv alapján súlyozzák a szempontokat (pl. társadalmi hatás, környezetvédelem), majd értékelik (pl. pontozásos módszerrel) a projekt adott szempont szerint gyakorolt hatását. Fontos, hogy a szempontok választása és súlyozása, valamint a projekt adott szempontok szerinti pontozása megfelelően indokolt legyen.
Gyakori problémák a költség-haszon elemzés készítése során:
- nem minden lehetséges alternatíva van részletesen megvizsgálva, elemezve
- az externális hatások nincsenek azonosítva, számszerűsítve
- nincs kifejtve a változatok összehasonlításának módszere
- nincsenek meghatározva vagy nem indokoltak a különböző szempontokhoz rendelt súlyok
- nem a számítás szerint legkedvezőbb alternatívát választják, és a választást nem indokolják meg
.GIF)
